2014. december 7., vasárnap

Új életet kezdtem...

Drogozok, iszok, qrvázok, meg minden egyéb fincsiség! ^^
Jóóóó....persze, nem, szimplán csak elköltöztem. 
Mert egy újabb fejezet nyílt az életemben...

http://pimaszpincermesei.blogspot.hu/

2014. szeptember 1., hétfő

Esik eső....

...karikára, Kossuth Lajos kalapjára.
Lajos leveszi a kalapját, hetykén lepergeti róla az esőcseppeket majd azt mondja.
- Fiúk, ezt megsz*ptuk.
Majd a fiúk erre válaszként.
- We know, we know but...
Calgonnal a mosógép is tovább él!

Hmmm...

Azt hiszem kezdem érezni a szezon végét és, hogy mostanra már picit fáradt az ember.
Azt hiszem megéreztem azt, hogy a héten volt egy 16 munkaórás napom.
Azt hiszem megzavart itt belül (tudjuk, a szív helyén) hogy az Adri sem lesz az igazi.
Azt hiszem már most hiányzik picit Füred, a Marina és az Anna Grand. 
Azt hiszem...

Viszont, nem hiszem hanem tudom, hogy most annak örülök, hogy van még két napom mely szabad, hogy másfél hónap és újra láthatom azt a Hölgyet kitől csillog a szemem és részegen rendre felhívom, arról nem beszélve, hogy egy szép napon ő lesz a feleségem és kész! (mondja durcás arccal, csípőre tett kézzel s egy határozott dobbantással teszi mind ezt hihetővé) 
Meg azt is tudom, hogy átbattyogtam Gyarmat barátomhoz Jack bácsival és csaptunk egy
kellemes délutánt tegnap.
És persze zenét hallgatunk mert ebben az időben valami olyan hangulatba hoznak amit nem tudok leírni, csak érezni.
És bármennyire is fura, megmagyarázhatatlan, és kellemetlen.
Valahogy az esőt nézve, itthon, kibambulva az ablakból még is...
Kellemes!

Hallgassa hát Ön is eme dalokat, köszönöm!

2014. augusztus 3., vasárnap

Megismertem egy lányt...

...akivel először a mosókonyhában találkoztam.
...akivel ebédre menet találkoztam másodszorra, s kísértem el munkába.
...aki először nem akarta meg adni a számát, mondván, jobban meg kell érte dolgoznom.
...akit nem én hívtam randira hanem ő engem kocsmázni.
...aki a születésnapi ajándékom volt. (26-án kezdtünk el ismerkedni)
...akivel hosszú éjszakákat töltöttünk el együtt munka után.
...aki miatt maximum három órákat aludtam naponta.
...aki nem dohányzik és alkoholt is mértékkel fogyaszt.
...aki játékosan harapdál és csipked.
...aki pálcika embert akar a csuklójára tetováltatni.
...aki úgy mutogat mint Beck Zoli.
...aki ha csúnyán beszélek a számra ver vagy megpofoz.
...aki kincsnek vagy kis husinak hív, de laza erkölcsömre való tekintettel hímringyónak és ribinek is szólít.
...aki a BGF-re jár, felsőfokú német nyelvvizsgája van, és Vas megyei.
...aki gyakornok volt itt Füreden.
...aki ugyan úgy szívja a vérem mint én az övét.
...akitől úgy kaptam meg a mél címét, hogy egy kis aspirines tasakon kiemelte a megfelelő betűket.
...aki a köhögésem miatt adta az aspirines tasakot.
...aki szerint jó fiú vagyok.
...aki le kisgyerekezett.
...akitől kapott képre szemceruzával írt.
...aki pokolian lélekmelengetően tud ölelni.
...aki nem szeret hosszan búcsúzkodni.
És akit Adrinak hívnak s ma megy haza...





2014. július 29., kedd

Aza24óra

Mely után összességében véve elmondhatom (persze idézőjelben), hogy feljutottam mind szakmailag, mind magánéletileg a csúcsra!
(A betyárját, de szépen megfogalmaztam! :D)
Lamazius boldog! ^^

Pincér lett a gyerek!

Bizony, ez is megtörtént! Senki nem gondolta, senki nem hitte, de mindenki rettegett tőle, hogy egy nap tényleg bekövetkezik. 
Lamazius hivatalosan is pincér lett.
Történetünk május 19-én kezdődik mikor a vizsgabiztosok egy elborult pillanatukban úgy gondolták, hogy vicces lesz az ha Mr. Lamaziust átengedik a vizsgáján és mostantól már nem tanuló,  hanem pincér beosztásban hagyják, hogy levessel, üdítővel vagy étellel borítsa be a vendégeket a szó legszorosabb értelmében. (igaz, még sosem öntöttem le se levessel se étellel a vendégeket)
Valahogy a vizsgák is egész szép eredménnyel zárultak (engem is meglepett az angol és az
élelmiszer 100%-os eredménye :-o) így nagy vigyorral hagyhattam ott a sulit mely az első
évében nagyon jó volt, a másodikban viszont már csak sz*patásból állt, főleg.
Ez után jött egy kis pihi, majd ahol voltam gyakorlaton, Zoli bácsi, a pincér kérdezett
egy merészet. 
Mik a tervek, s ha nincsenek még komoly kilátások akkor akarok-e komoly helyen dolgozni?
A válasz a miért ne akarnék volt, s ez végül oda jutott, hogy látatlanba felvettek 
Balafonfüredre egy három csillagos qrva nagy hotelba (laza 800 főket étkeztetünk le
és azért sem mondom el a nevét) ahol nagy a pörgés és szakmailag tényleg fejlődhet az ember.
Legalább is gyorsaságban mindenképp.
A kollégákkal nagyon jól elvagyok. (A hangsúly a kollégákon van.) Brigád vezetőkkel szintén
jó a kapcsolatom. Azt hiszem szeretnek is és kollégaként tekintetnek rám. (53 éves pincér
azt mondta, ha nyithatna egy kis 20 asztalos éttermet, két pincérrel dolgozna s az egyik
én lehetnék. A séf helyettes októbertől Romániába megy egy ehhez a szálloda lánchoz
tartozó szállodába séfnek s mehetnék én is oda pincérnek.^^) Szóval úgy néz ki még annyira
nem szerepeltem le mint ahogy arra számítani lehetett. :D :D
Ezen kívül beindult ugye a nyár, június 10-én jöttem le Füredre, 11-től dolgozok, 14-től
meg folyamatosan vannak tanulóink s előadhatom a bölcs és okos pincér urat. :D :D
Egy része egész ügyes, a másik része általában kritikán aluli a hozzáállás terén.
De a lányok....A lyááányok...a kis szerelmeim....
Hajjajjjj...
Összegezzünk, az elmúlt egy hónapban sikerült összeszednem egy feleséget,(Petra) egy szeretőt, (Szabina) 
egy igaz szerelmet,(Noémi *.*) ezen kívül a többi csini diáklánnyal (Evelin, Timi, Ágota) szimplán jó volt a kapcsolatom. :D
(megeshet, hogy volt olyan este, hogy egyszerre 4 diáklánynak csaptam a szelet az étteremből
s egy ötödiknek a konyháról :$ :D) Amint elmentek az éttermesek, maradtak a konyhások
(óóó Miss Anna ^^) de most jött egy újabb banda.
Egyelőre fele annyira sem szimpi mint a régiek (kevesebb a lány s nem is olyan csinik :( Neeem vagyok felszíneeees :D) de azért itt is találtam egy Enikőt
(azok a lábak és popo *.*) és egy Vivient ki úgy néz mint Bambi bármikor. (olyan elveszettül
hogy egyszerűen azt érzed, hogy minden pillanatban a kebledre kell ölelni) 
Persze azt hiszem nem én lennék ha nem sikerült volna, vonatozás, mosás, vagy épp ma ebédre való indulás közben megismerkedni egy újabb tündérkével és nevet majd számot kérni. :$ 
Világomat élem, ahogy az idős kollega mondaná! ^^
(Itt jegyezném meg, mikor mondtam nővéremnek, hogy hajjj, elmentek a tanuló hölgyek, 
elment a kis szívem csücske, itt Noémira kell gondolni....jó, lehet az összes többire
akkor annyit mondott, hogy a Te szívednek jó sok csücske van, sőt a Te szíved csak csücskökből
áll. Ami persze rááágalom és nem igaaaz!!! Én csak a helyzet áldozata vagyok, túl éles a 
szemem és túlságosan is hamar felfigyelek a szépséges kis tündérkékre. :$)
Ezeken kívül amúgy napjaim melóval telnek no meg alvással. (mikor az ember reggel 4:40kor
kel, hogy beérjen időbe, majd dolgozik fél12ig, hogy aztán visszamenjen délután ötre, hogy
újra dolgozzon most tizig, maaaajd másnap újra keljen 4:40kor, akkor tényleg csak meló
alvás, meló, alvás a forgatókönyv.)
Ha pedig nem melózok akkor olvasok vagy épp valamelyik kis tündérkével sétálok, fagyizok,
sütizek vagy kilátóba mászunk fel.
Úgyhogy ezek vannak.
Összességében véve, szerelmes vagyok a helybe, az életbe, a melóba s bár nővérem szerint
csapodár egy lélek vagyok, de azt már most tudom, hogy ki lesz a feleségem!
Mert Őt már ismerem egy ideje, s egyik tündérke sem ér fel Ő hozzá!
Szép napot, kellemes nyarat, s igyekszem többször jelentkezni.


(megszületett a bejegyzés: július 26-án)